Az új Áfa-törvény ( 2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról ) életbe lépésével módosultak a számlázásra vonatkozó szabályok. A számlázáshoz szorosabban kapcsolódó rendelkezések és tudnivalók a következők :

I. Az áfa törvény számlára vonatkozó szabályai

 

Számla-kibocsátási kötelezettség:

 

 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159-178. §-ai vonatkoznak a számlázásra.

 Fő szabály szerint az adóalany köteles termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére - ha az, az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet - számla kibocsátásáról gondoskodni.

 

 Az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha

 

a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany    jogi személy előleget fizet;

 

b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és az kéri a számla kibocsátását;

 

c) belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást; feltéve, hogy

    gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy

    szokásos  tartózkodási helye van kizárólag belföldön.

 

Számla fogalma:

 

Számla minden olyan okirat, amely megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek. A számlával egy tekintet alá esik minden más okirat is, amely megfelel a minimális adattartalomra vonatkozó feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.

 

Számla adattartalma:

 

A számla kötelező adattartalma a következő:

 

a) a számla kibocsátásának kelte;

 

b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;

 

c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását

    teljesítette;

 

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék         

    értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették (vagyis fordított adózás esetén!), vagy amely alatt Közösségen belüli

    adómentes termékértékesítést részére teljesítették. A szabályok szerint tehát csak az említett két esetben kötelező       

    tartalmi eleme a számlának a vevő adószáma, mivel ekkor a vevő az adó fizetésére kötelezett!

 

e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és

    címe;

 

f)  az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább a törvényben alkalmazott vtsz, ha a törvény a terméket  

    erre való hivatkozással is jelöli, továbbá     mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, és az annak jelölésére  

    legalább a törvényben alkalmazott SZJ, ha a törvény a szolgáltatást erre való hivatkozással is jelöli, továbbá mennyisége;  

    feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

 

g) a 163. § a) és b) pontjában említett időpont (a teljesítés, illetve az előleg jóváírásának/átvételének időpontja), ha az eltér a

    számla kibocsátásának keltétől;

 

h) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha

    az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem        

    tartalmazza;

 

i)  az alkalmazott adó mértéke;

 

j)  az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja (A számlán az áthárított adót a meghatározott árfolyam

    alkalmazásával - forintban kifejezve - abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben

    kifejezettek.);

 

k) adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője

    kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás

    nyújtása

 

ka) mentes az adó alól, vagy

 

kb) után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;

 

l) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25.

   pontjában meghatározott adatok;

 

m) utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a

     XV. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták;

 

n) használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más,

    de egyértelmű utalás arra, hogy a XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;

 

o) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

 

A számla aláírását a törvény nem teszi kötelezővé ( az elektronikus úton kibocsátott számla elektronikus aláírásának kivételével).

 

A számla magyar nyelven vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható. Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról; feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges.

 

- - - - - - - - - - - -

 

Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő:

 

a) az okirat kibocsátásának kelte;

 

b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;

 

c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;

 

d) az okirat kibocsátójának és címzettjének neve és címe, valamint bármelyikük adószáma, ha azt a számla eredetileg is

    tartalmazta;

 

e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű

    hatása, ha ilyen van.

 

Meghatalmazás:

 

A számla-kibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg - megbízása alapján és képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.

 

A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek megállapodásban másként rendelkeztek.

 

Az ügylethez fűződő számla-kibocsátási kötelezettségnek - feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget - kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást.

 

A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat. A meghatalmazást írásba kell foglalni, és szólhat egy ügylethez fűződő számla-kibocsátási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat a számla-kibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére.

 

Nagyon fontos megjegyezni, hogy az írásbeli meghatalmazásra minden esetben szükség van, ha az adózó számla-kiállítási kötelezettségét képviseletében más személy (a meghatalmazott) teljesíti. Amennyiben például egy vállalkozó üzletében a számla kibocsátást egy alkalmazott végzi, ezt kizárólag írásbeli meghatalmazás alapján teheti. Az adóhatóság revizorai a próbavásárlások során előszeretettel ellenőrzik a megbízások meglétét!

 

Számla-kiállítás határideje:

 

Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

 

a) a teljesítésig,

 

b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

 

   de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni.

 

Abban az esetben, ha a számlát a törvényben meghatározott adattartalommal, de a 15 napos határidőt túllépve bocsátották ki, az adott számla az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeként minden további nélkül elfogadható, hisz az áfa-törvény 127.§ (1) bekezdése az adólevonás feltételeként csak azt fogalmazza meg, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla.

 

Gyűjtőszámla:

 

Az adóalany számla-kibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát, gyűjtőszámlát bocsát ki, amennyiben

 

a) a teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg

 

b) a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban

 

ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít. Az utóbbi esetben e rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak.

 

Ekkor a gyűjtőszámla kibocsátásáról legkésőbb a kötelezett adóalanyra vonatkozó adó-megállapítási időszak utolsó napjáig, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül kell gondoskodni.

 

A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai - az alkalmazott adó mértéke, illetőleg mentesség szerinti csoportosításban - összesítetten szerepeljenek.

 

Elektronikus úton kibocsátott számlára vonatkozó szabályok:

 

Elektronikus úton kibocsátott számlának minősül a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére az adatok vagy - digitális tömörítés felhasználásával - adatállományok elektronikus úton történő továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára.

 

Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára a törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. E követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát

 

az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy az elektronikus adatcsere-rendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.

 

Utóbbi esetben a szabályok alkalmazásának feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról. Ekkor a számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja.

 

Számla adattartalmára vonatkozó egyszerűsítés:

 

A számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha

 

a) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet előlegnek minősül, amelyet egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi

    személy fizet; feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;

 

b) az előző pont alá nem tartozó személy, szervezet fizeti az előleget, vagy a termék  beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője az    

    ellenérték adót is tartalmazó összegét a teljesítésig/teljesítés napján készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel

    maradéktalanul megtéríti és az adóalanytól számla kibocsátását kéri; feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként

    forintban kifejezettek;

 

c) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesített  

    termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás; feltéve, hogy az adóalany gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van   

    (gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön).

 

A számla egyszerűsített adattartalommal tehát kibocsátható, ha a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel fizető vevő - aki lehet adóalany, nem adóalany jogi személy vagy magánszemély egyaránt -, és nyugta helyett névre szóló bizonylatot kér. Az adóalany számla-kibocsátási kötelezettsége mindenképpen fennáll ekkor abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, de amennyiben a feltételek teljesülnek, alkalmazható az egyszerűsített számla!

 

A számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy

 

a) az előző felsorolás a) és b) pontjában említett esetben a számla kötelező tartalmi elemei közül az adó alapja, az adó nélküli  

    egységár helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint az alkalmazott adó mértéke helyett az alkalmazott      

    adómértéknek megfelelő százalékérték (16,67%, illetve 4,76%) feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal az áthárított adó

    nem tüntethető fel;

 

b) az előző felsorolás c) pontjában említett esetben csak

 

a kibocsátás kelte, a számla sorszáma, az értékesítő (szolgáltatást nyújtó) adószáma, a vevő és az eladó neve és címe, az értékesített termék (nyújtott szolgáltatás) azonosítására alkalmas adatok (megnevezés, VTSZ/SZJ, mennyiség), továbbá az adó alapja és az adó nélküli egységár helyett az ellenérték pénzben kifejezett összege, valamint az "Áfa-törvény területi

hatályán kívül" kifejezés feltüntetése kötelező.

 

A törvényben megfogalmazott követelmények szerint ugyanazon adatokat kell az egyszerűsített adattartalmú számláknak tartalmaznia, mint a 2008. január 1-jét megelőzően hatályban lévő áfa-törvény által meghatározott egyszerűsített számlának. A jelenleg is forgalomban lévő "egyszerűsített számla", "készpénzfizetési számla", illetve "egyszerűsített készpénzfizetési számla" kifejezéssel, és az APEH által engedélyezett sorszámtartománnyal nyomtatott bizonylatok 2008. január 1-jét követően hatályba lépett új áfa törvény egyszerűsített adattartalmú számla funkciójának betöltésére, valamint adóigazgatási azonosításra alkalmasak.